2009-ben a párom elhatározta, hogy karácsony közeledtével, az lenne a legszebb ajándék kettőnknek, ill. a legjobb cselekedetünk, ha örökbe fogadnánk egy menhelyes kutyust.
Azt tudni kell rólunk, hogy az egész család őrült állatszerető és védő, természetesen már eddig is volt több kutyusunk, cicánk, voltak sajnos szörnyű veszteségek is pont abban az évben, úgyhogy emiatt nem volt egyszerű elhatározni magunkat.
Attól is féltünk, hogy a menhelyen milyen körülmények várnak majd, hiszen előtte még sohasem jártunk az Elek-Ágh-nál.
Aztán vettünk egy nagy levegőt és elindultunk.
December volt, nagyon hideg, de amikor megérkeztünk elállt a szavunk, mert a menhelyen nem az fogadott, amire számítottunk.
Szerencsére!
A kutyusok szabadon jöttek-mentek körülöttünk, látszott, hogy jól érzik magukat és élelemben sincs hiány. A dolgozók is nagyon kedvesek voltak, megmutatták a telepet és természetesen a kiskutyákat is, akik akkor csak öten voltak.
Ketten közülük testvérek… Nem volt egyszerű a választás, ám az egyikük azonnal húzgálni kezdte a kesztyűmet, tudtuk, hogy ő igazán jönni szeretne.
Hatalmas gombóc husky-németjuhász keverék kiskutya volt, neve Vanília (a pofiján lévő vanília színű foltok miatt).
Döntöttünk, ő lesz a miénk, mert ő választott minket! Hazahoztuk, dédelgettük, ám 1-2 napon belül kiderült, hogy sajnos súlyos beteg, műteni kell, és csak reméltük, hogy minden rendben lesz a műtét után.
Az állatorvosunk, Dr. Lambertus Tamás műtötte a kiskutyát és szerencsére 2 hét múlva teljesen rendbejött, enni is tudott már és megmutathatta az igazi egyéniségét.
Azóta eltelt 4 év, Vanília makk egészséges, hatalmas energiákkal rendelkezik, egy igazi gőzmozdony… boldog királylánynak képzeli magát, aki teljesen uralja a falkát (kutyák, cicák).
Imádjuk, kényeztetjük, és minden rosszaságot megbocsátunk neki. Köszönjük szépen még egyszer az Elek-Ághnak és természetesen a doktor úrnak is, hogy segített nekünk, megmenthettük ezt a gyönyörű kutyust, aki azóta a család teljes jogú tagja és imádjuk őt! PLASZKÓ VANDA írása.